Meséltem az Oktatómnak az oldalról,és ma kérdezte,hogy írok-e még.És erre a kérdésre határozott igen volt a válasz.Holnap rutin vizsga van.Ma már nyomtam a gázpedált,de még mindig nem értem el a 35km/h sebességet,ami azért gáz,mert ha nem sikerül akkor is megbuktatnak,hiába fékeztem szépen,visszahívnak egy másik körre.Csak ne nyissam fel a motorháztetőt, járó motornál,mert akkor is vége,és még nem is vezettem 1 métert se.Ezért is kellett valamit főznöm,hogy ne stresszeljem magam előre,elég lesz majd holnap reggel.
Így leszálltam a buszról,hogy elmenjek vásárolni,és ötletet gyűjtsek.
Valami egyszerűt akartam.Hogy mennyire az ,arról később...
Ahogy mászkáltam az üzletben kitaláltam,hogy levest fogok ma készíteni,és még hozzá gyömbéres sárgarépa krémlevest. Ezzel a recepttel még Bécsben ismerkedtem meg ,a gyerekeimnek főztem. Előtte én se szerettem a zöldségeket még a salátát sem,de ott nem válogathattam nekem kellett példát mutatnom,így megkóstoltam mindent,és kicsit bővült az ízlésem. Ott főztem életem első húslevesét is,ami vízből,húsból és zöldségekből állt, semmi tasakos segítség,hanem minden nyers alapanyag volt. És mire hazaértem a napi bécsi bevásárló körútamról ,kerestem a levest,és megijedtem,hogy hol van,mert nyoma nem volt.Megkérdeztem az apukát,hogy "Wo ist die Suppe?? "és a válasz:" Wir haben aufgegessen." "Alles??" "Alles!!!"-ez azt jelentette,hogy Megették!! és mindet! mert annyira finom volt. Ugye,ugye:)
Szóval elmentem vásárolni és vettem répát és a lényeg a mennyiségen van. 1,7 kg-ot. Olyan sok szép darab volt,hogy csak pakoltam és pakoltam a zacskóba. A következő amit be kellett szereznem az a gyömbér volt. Mikor megkérdeztem az eladót,hogy mikori,és mennyire lehet friss,én éreztem magam kellemetlenül,hogy szerettem volna tudni,hogy mit is veszek meg,mert válasz helyett annyit kaptam,hogy ..-"nem hiszem,hogy annyira romlandó lenne ,de te tudod." Oh akkor köszönöm szépen,és elvittem egy nagyobb darabot,amit én választottam,amit már csak azért is jól megvizsgáltam,megnyomkodtam,és frissnek gondoltam.
Hazafelé sétálva ahogy a répákat fogtam találkoztam egy szakács barátommal nem beszéltünk,csak láttam az arcán egy elfojtott mosolyt,utólag értettem ,hogy miért. Megpucoltam az összeset! 1.7 kg-ot gondoltam,hogy jó lesz majd másnapra is. De ahogy reszeltem és daraboltam láttam,hogy kicsit mintha sok lenne. De még akkor se adtam fel. Elkezdtem főzni,annyi vízben amennyi ellepte,tettem bele sót és borsot,és egy zöldségleves alapot. Mikor megfőtt a répa,összeturmixoltam és öntöttem hozzá tejet és tejszínt.Ebből annyit,hogy szebb legyen az állaga,és ne csak répa turmix.Aztán kicsit főztem még,és mielőtt teljesen elzártam volna reszeltem bele egy kis szerecsendiót és gyömbért.
A szerecsendiót nagyon szeretem,és szerintem teljesen beleillik a levesembe,hanem akkor tévedtem,de attól még nagyon finom lett így is.Ezután mégegyszer átturmixoltam az egészet,hogy biztos ne maradjon benne nagyobb darab. Ha ezt a levest adta volna nekem Anyukám mikor kicsi voltam,biztos megszeretem a répát,és nem fordítva,de nem így történt és ezért kellett még várni 20 évet. És azért írtam olyan sokat,hogy 1.7 kg mert ez rengeteg. Nagyon sok! Soha! senki! ne főzzön ennyi répából levest,mert akkor 2.5 liter lesz a végeredmény. Ezt fogjuk enni egész héten,és még karácsonyra is jut belőle.Jó reméljük azért nem,Mamám itt volt,és már megkóstoltattam vele,és estére is adtam neki,jó meg lehet holnap ebédre is.. Így már csak 2 liter van. De tényleg nagyon finom lett,csak hát a mennyiség.
Valaki? Gyömbéres sárgarépa krémlevest?