Croque monsieur,ahogy Meryl Streep készíti

     Egyszerűen bonyolult volt a címe annak a filmnek amiben ezt a szendvicset láttuk a Barátnőmmel,és már akkor is megakartuk enni.Aztán megnéztük megint,akkor már tudtuk,hogy megakarjuk majd enni azt a "krok möszjöt" és ma pedig mivel ilyen esős az idő,és holnap megint vezetek,miért is ne sütöttem volna valamit.Persze 100 német szó között,mert nagyon szótárazok most épp. És így mivel ennyi külső hatás akarta,hogy kipróbáljam,megtettem.

    Ehhez viszont kicsit utána jártam,hogy mégis mi az amit a kenyérre tesznek,mert hiába néztem meg a filmet, az kevés lett volna.Így hát készíteni kell egy "besamel-mártást" ettől nagyon féltem,mert Anyukám nem szeret főzni és mikor ilyet csinálna,mindig azt hallom,hogy csomós lett,és nem jó,mert odaégett valami,meg hasonlók. Így hát megnéztem mi is kell egy ilyen krémhez.Én így csináltam:

• egy olyan pici teavajnak a fele,nem tudom az pontosan mennyi,de ezek olyan normál teavajak
• 2 ek. liszt
• fél liter tej
• só,bors
• 1 ek.mustár
• szerecsendió
• és egy tojássárgája

    Így a felolvasztott vajon megpirítottam a lisztet,amit nem tudok,hogy megtörtént-e mert nem csináltam még soha ilyet,szóval amikor már szerintem jó volt,akkor lassan,sűrű keverés mellett hozzáadtam az előtte már felmelegített tejet,ami szerintem valóban fontos,hogy kb.azonos hőmérsékletűek legyenek a hozzávalók.Ezt már a piskótánál megtanultam. És még nem tettük bele a fűszereket és a tojássárgáját. Én kicsit félek a nyers tojástól így még azzal főztem egy kicsit,és utána adtam hozzá a mustárt és a fűszereket.

     Szóval nem tagadom voltak olyan pillanatok,mikor egy hatalmas pacának tünt,de ahogy szépen kevergettem csomómentes lett,épp olyan,mint Meryl-é. Életem első "besamel-mártása" mert nem tudom,hogy ez fedi-e a valóságot,de valami nagyon hasonló lett az biztos.

És már csak a kenyérre kell tenni,arra sonkát,majd ezután valamilyen finom sajtot,de ha nincs más otthon lehet épp trappista is,nem Franciaországban élünk,ahol ha már csomós a mártás,tragédiaként élik meg.

Ma sütőben sütöttem meg,de serpenyőben is tökéletes,vajon vagy olíván. Volt olyan is,aminek volt teteje,tehát dupla volt,de ezek hasonlítanak az egyszerűen bonyolultas kenyerekre.

Annyira nem féltem,hogy mi lesz ha nem sikerül jól,és majd nem eszi meg senki,mert van egy bátyám is,aki kicsit olyan,mint egy konyhamalac,mindent megeszik.Persze csak keretek között,de ezt nem tudtam volna annyira elrontani,hogy ne egye meg. Így nagy sikere volt.

Itthon elfogyott,Pestre meg majd postázom.